Emeltük kalapunkat…de nem azért, mert távozni készültünk, hanem éppen ellenkezőleg: Indultunk a Gazdagréti Közösségi Ház és a Gazdagréti Összefogás Egyesület közös szervezésű, „Kalapos farsang” névre keresztelt báljára.
A 2014. február 15-én szervezett rendezvény fővédnöke Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár, védnöke pedig Hoffmann Tamás, XI. kerületi polgármester volt.
A vendégeket Király Nóra önkormányzati képviselőasszony köszöntötte. Beszédében örömmel szólt az itt élők aktivitásáról, kellemes estét és további vidám rendezvényeket kívánt a gazdagrétieknek.
A farsangi hangulatról – az Ofreus Band nevű zenekaron kívül – színvonalas produkciójával a Szivárvány Táncszínház gondoskodott. A legjobbak összemérhették tánctudásukat, sőt a farsanggal kapcsolatos kvízjáték még az agysejteket is megtáncoltatta.
A szünetben a szervezők mindenkit megkínáltak egy finom, házi sütésű farsangi fánkkal és egy pohár pezsgővel, melytől a tikkadt farsangozók új erőre kaphattak.. Arról, hogy ne csak a szemek, de az arcok is csillogjanak, profi arc- és testfestők gondoskodtak. A szolgáltatást a legtöbb vendég igénybe is vette, nemcsak azért, mert ingyenes volt, hanem azért is, mert divatos motívumokat és a jelmezhez illő színeket használtak a készítők.
A vetélkedés még mindig nem ért véget, ugyanis a kalapok és a jelmezek is versenyre keltek. A közönség szavazatai alapján kiválasztott legszebb jelmez és a legfeltűnőbb kalap tulajdonosa könyvet, állatkerti belépőket és egy tortát nyert.
Lángolt a szalmaboszi
Az est FÉNYpontja azonban a kiszebáb égetése volt. E régi, népi hagyomány szerint nemcsak a telet kergetjük messzire, de megszabadulhatunk a kellemetlenségeinktől úgy, hogy azokat színes cetlikre írva (behajtva, hogy csak a tűz láthassa viszont) a nagy, szalmából készült, boszorkányt formázó alakra erősítjük és felgyújtjuk. Meg is telt a kiszebáb, ropogott is becsülettel, a közösségi ház előtti téren, miközben visszhangzottak a fantáziadús, vicces rigmusok: – A „Haj ki kisze haj után dobokkal, cintányérral, vagy csak egyszerűen edényfedőkkel elűzték a betegséget, a kövérséget, a féltékenységet, volt aki a kopaszságot, lustaságot, sőt egy úr még a kedves nejétől is így próbált megszabadulni – de a kiszebáb sem mindenható.