Újbudán március 27-én a gazdagréti Csíki-hegyek utcai Iskolakertben lévő RÁKÓCZI EMLÉKMŰ-nél a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság – a XI. kerületi Önkormányzat, Dr. Hoffmann Tamás polgármester, Király Nóra, önkormányzati képviselő és Bruckner László igazgató – támogatásával és segítségével emlékezett a magyar nemzet két legkiemelkedőbb egyéniségére, II. Rákóczi Ferenc fejedelemre és Mindszenty József hercegprímás, bíboros érsekre.
Az ünnepi megnyitót követően KIRÁLY NÓRA a XI. kerület önkormányzat képviselője Mindszenty Józsefet méltatta születésnapja alkalmából.
„A Csehimindszenten, 1892. március 29-én született Mindszenty József, akit a Pápa 1945-ben esztergomi érsekké, majd 1946-ban hercegprímás, bíborossá nevezett ki a szombathelyi premontreieknél, majd a szombathelyi papnevelő intézetben tanult. Az 1919-es Tanácsköztársaság alatt letartóztatták. 1921-től templomot, kolostort, anyaházat, tanítónőképzőt, elemi és polgári iskolát valamint a szegények számára szeretetotthont építtetett.
Tudatosította a magyar katolikus egyházra nehezedő kommunizmus veszélyét. Mint püspök tervet dolgozott ki a püspöki és egyházmegyei földbirtokok fölosztására. A háború kezdetétől a keresztény erkölcsre hivatkozva követelte a kormányoktól, hogy szüntessék meg a harcokat, mert a háború nem a magyar nép érdekeit szolgálja. Ellenállása miatt 1944-ben letartoztatták.
A II. világháború után, Mindszenty József, mint Magyarország hercegprímása, érseke és bíborosa újraevangelizálási programjában kiemelt helyet kapott az engesztelés gondolata, az őszinte Isten- és emberszeretetből fakadó folyamatos imádság, a Mária-tisztelet, a magyar szentek követése, a családi élet és a közélet erkölcsi tisztasága. Vezetése alatt a magyar püspöki kar körlevélben közölte, hogy a vörös diktatúra államvezetése megsértette a vallás- vagy lelkiismereti szabadságot, az iskolák és a művelődés szabadságát, következetesen kiállt az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesítéséért. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében. 1948-ban Rákosi pribékjei törvény- és jogellenesen letartóztatták, megkínozták és életfogytiglani fegyházra ítélték.
Az 1956-os forradalom hozta el számára a szabadságot. A szabadságharc leverése után USA nagykövetségén kért és kapott menedéket. Mindszenty József 1971-ben végre elhagyhatta a követséget, külföldre ment és a világban szétszóródott magyarokat erősítette hitükben és magyarságukban. Mindszenty József Magyarország hercegprímása, bíboros érseke, Bécsben 1975-ben hunyt el. Végakarata szerint először Mariazellben, majd végső sírjában Esztergomban helyezték örök nyugalomba. Mindszenty József tisztelete széles körben él a Kárpát-medencében és az egész keresztény világban.
Az ünnepi beszédet követően a Szentangyalok templom De Angelis kórusa, Hegedűsné Vancsó Margit karnagy közreműködésével, a Rákóczi szabadságharc csodálatos dalaival gazdagította az ünnepet.
Dr. Galla János a Magyar – Osztrák – Bajor Társaság elnöke a nagyszerű államférfi II. Rákóczi Ferenc életútját ismertette az ünnepségen megjelentekkel. Ünnepi beszédében emlékeztetett a Nagyságos Fejedelem nagyságára, hányatott, családjától megfosztott gyermekkorára, nagyszerű hőstetteire és az általa vezetett szabadságharcra. Párhuzamot vont a két kiváló ember igazságkereső küzdelmére, a magyar nemzet szabadságáért és függetlenségért folytatott harcára. Kiemelte, hogy mindkettőjüket óriási hitük és hazaszeretetük segítette nemes küzdelmükben. Tragikus, hogy az akkori rezsimek elüldözték őket szeretett hazájukból és a keserű emigrációban élték le hátralévő életüket
