Újbudai lokálpatriótaként különösen foglalkoztat, mert felháborítónak tartom, hogy az Újbudai önkormányzat kiárusította, és a civil tiltakozások ellenére semmit sem tesz a Madárhegyen található hatalmas, egybefüggő zöldterület beépítése ellen.
A terület kálváriája 2005-ben indult, amikor a szocialista Molnár Gyula vezette újbudai önkormányzat átminősítette a területet, és kinyitotta Pandóra szelencéjét, amelynek eredményeként most több száz lakásos lakópark épülhet a védett állatok menedékének szolgáló területen. A helyzet azért különösen nehéz, mert a terület magánkézbe került.
Fotó: Róka László
A legideálisabb az lenne, ha az önkormányzat természetvédelmi területté nyilvánítaná a teljes területet, és garantálná, hogy a jövőben is megmaradjon kedvelt kirándulóhelynek.
Újbuda ilyen nagymértékű beépítésére nincs szükség, mert a kerületünk gyakorlatilag megtelt. Már nincs elég parkolóhely, orvosi rendelő, óvoda, iskola, s ez a tarthatatalan helyzet az utóbbi években különösen igazzá vált a Madárhegyre.
A belterületi ingatlanon található erdő beépítése ellen a helyi lakosok is tiltakoznak. Hiszen számos környezetvédelmi aggályt felvet a hamarosan induló beruházás. A jelenlegi erdő védett madaraknak ad otthont, ezt építenék be annak ellenére, hogy a helyi civilek szerint a fővárosnak, és az újbudai önkormányzatnak is lehetősége lenne a belterületen elterülő erdőt védetté nyilvánítani.
Madárhegy egyik utolsó nagyobb, egybefüggő fás területének beépítése ellentétben áll a kerület hosszú távú környezetvédelmi programjával, hogy csökkenjen a hőszigethatás.
A tiltakozó civilekkel kezdeményezett egyeztetésen Bardóczi Sándor főtájépítész azt állította, hogy nincs pénz és jogi lehetőség az építkezés megakadályozására. A fővárosi önkormányzat részéról a terület élővilágát felmérő munkatársa szerint csak néhány védett madár található a kérdéses területen, amelyek az építkezést követően megtalálják a helyüket a lakópark, vagy a megmaradt zöldterületek egyikén.
A civilek további aggodalmukat fejezték ki a Keserű-ér állapotával kapcsolatban is, hiszen az építkezés néhány méterre történne a forrástól.
Napi kapcsolatban vagyok a helyi lakosokkal, civilekkel és a természetvédelmi egyesületekkel, alapítványokkal, akik támogatják a terület beépítése elleni küzdelmet. Közös civil összefogással tovább keressük a lehetőségét, hogyan lehetne az építkezést jogi úton megakadályozni.
