A nyári szünet a pihenés, a kikapcsolódás és a közös családi élmények időszaka. Legalábbis jó lenne, ha így lenne. Többször érintettem már ezt a témát, de azt gondolom,nem lehet elégszer beszélni arról, hogyan hat a digitális világ a gyerekeinkre, különösen a nyári vakáció alatt. Amikor végre lenne lehetőség az elcsendesedésre, a természet felfedezésére, a családi programokra, és a feltöltődésre, sok esetben éppen akkor merülnek el leginkább a gyerekek a képernyők világában. Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalom saját családon belül is, hogy a vakáció nem a szabadságról, hanem a képernyőkhöz ragadó figyelemről szól. Ez a jelenség egyre gyakoribb, és komoly kihívást jelent minden család számára.
Digitális szabadság vagy digitális fogság?
A digitális eszközök nemcsak az iskolai év során vannak jelen az életünkben, hanem a szabadidőt is egyre inkább elfoglalják. A gyerekeink ma már sokkal többet tudnak a videójátékok karaktereiről, mint a ház körüli madarakról. Tudják, hogy milyen alkalmazás trendi, de nem ismerik a szomszéd utcában lakó gyereket. Nemcsak a tizenéveseket érinti ez a probléma, hanem már az óvodás korosztályt is: rajzfilm, játék, videók, mesenézés, zenehallgatás… a digitális világ bármelyik életkorban könnyen beszippant.
Ez nem a szülők hibája, ez egy korszak kihívása. De a kérdés az: hogyan válaszolunk rá?
A nyári szünet a gyerekek számára természetesen nemcsak a játék időszaka, hanem a fejlődésé is. Azok a képességek, amelyek nem a képernyőn keresztül alakulnak – így például az empátia, a kreativitás, a önálló döntéshozatal, a térben történő tájékozódás – mind-mind gyengülnek, ha nem adunk teret az élő környezeti élményeknek. Ha a gyerekek szemeit a képernyő fénye égeti egész nap, akkor kihagyják a fára mászást, a kavicsgyűjtést, a sarazást, az unatkozást, és vele együtt az önálló gondolkodást is. Pedig a legfontosabb dolgokat nem a kijelzőn, hanem az életben lehet megtanulni.
A családi időtöltés legyen valódi feltöltődés
Hiszek benne, hogy a családi kapcsolatokat az élő, közös térben töltött idő erősíti igazán. A séta, főzés, kártyajáték, kézműveskedés, kirándulás vagy egy közösen megnézett film utáni beszélgetés mind-mind olyan pillanat, ami kapcsolatot épít és hosszú távon erősítik gyermekeink lelkét és pozitívan építik a személyiségét is.
Sokszor az a tapasztalatom, hogy a gyerekek éppen azért „ragadnak rá” a képernyőre, mert a felnőttek sem tudnak kiszakadni belőle. Ha mi magunk is folyton az okostelefonunkat nézzück, akkor nem hiteles azt kérni a gyerekektől, hogy tegyék le a tabletet.
Tippek a tudatos vakációhoz:
- Legyen napi kijelzőmentes idősáv, amit a család együtt tart be
- Készítsünk vakációs bakancslistát a közösen megvalósítható élményekkel
- Használjuk a digitális eszközöket alkotásra, ne csak fogyasztásra (fotózás, videókészítés, podcast-készítés)
- Alakítsunk ki digitális szábályokat, amik betarthatóak és kiszámíthatóak
- Beszéljünk a digitális világ veszélyeiről is (adatvédelem, zaklatás, álhírek)
Közéleti szerepvállalásom alapja: a jövő generáció védelme
Számomra mindig is elsődleges szempont volt, hogy az állami és civil eszközökkel is segítsük a családokat a különböző kihívások kapcsán. A digitális oktatás, a gyermekek online védelme, a szülők edukációja mind olyan terület, amelynek kiemelt figyelmet kell kapnia, hiszen a digitális világ nem minden esetben biztonságos még a szülők számára sem, nehogy egy gyermek számára.
Ezért is fontos, hogy országosan elérhetőek legyenek azok a támogató pontok – mint az Áldozatsegítő Központok – amelyekhez a bajba jutott szülők és gyermekek fordulhatnak, ha a digitális világ valódi veszélyt jelent.
Közös felelősség – közös jövő
A digitális világ sok lehetőséget rejt, de nem veheti el a gyermekkor varázsát. Ezért dolgozunk a Fiatal Családosok Klubjával is azon, hogy a családok támogatást kapjanak, nemcsak anyagi, hanem mentális és közösségi értelemben is.
A vakáció legyen a szabadság időszaka, ne a rabságé
A gyermekkornak tehát nem a kijelzőfényről kell szólnia, hanem arról, hogy poros lesz a cipő, maszatos a kéz, hangos a nevetés, és tele lesz az emlékkönyv színes pillanatokkal. Ezt a közös jövőt építjük, építem minden nap szülőként és döntéshozóként egyaránt.
A digitális vakság ellen az egyetlen orvosság: az élő kapcsolat. Forduljunk egymás felé. Most van itt az ideje.
