Pálfay Erzsébettel, a Király Nóra, Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alelnökével beszélgettem többek között arról, hogy az összefogás ereje mennyire fontos a közösségek építése szempontjából.
A beszélgetés apropója az volt, hogy minden évben csatlakozunk a Fiatal Családosok Klubjával (FICSAK) a Három Királyfi, Három Királylány Adventi Jótékonysági Vásárához, legutóbb pedig a „Gyereket a magasba” júniusi flashmobjukat elevenítettük meg az Összefogás XI. Sportegyesület által szervezett Újbudai Családi Futóverseny első állomásán Őrmezőn.
(A beszélgetés kérdéseit Erzsébet tette fel.)
A flashmob esemény helyszínéül Újbudát választottad. Mit jelent neked a XI. kerület?
Újbuda az otthonom. A szűkebb „hazám”, amit nagyon szeretek, hisz itt születtem, itt is nőttem fel. Azt hiszem, joggal gondolom azt, hogy ismerem minden szegletét, bár nem tudom olyan szépen megfogni a bennem rezgő érzéseket, mint Radnóti Miklós: „…ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,….” (Nem tudhatom c. vers – a szerk.) – de engem is sok apró élmény köt ide. Pont ide. Sok olyan, ami csak érzés szintjén maradt meg, mégis azok vertek a legerősebben gyökeret bennem.
Közben több mint 20 éve nap mint nap az itt élőkért is teszel.
Számomra ez nagyon fontos küldetés. És nem csak az itt élő közösségért, de azért is, hogy maga a hely, Gazdagrét még szebb, még otthonosabb, még jobb legyen. Egy olyan hely legyen, ahol jó családot alapítani, itt élni, gyerekeket nevelni. Úgy érzem, az itt élők már megtapasztalták e küldetéssel kapcsolatos komoly szándékomat, bíznak bennem és ez nagy megtiszteltetés számomra. Tiszta szívből hiszem, hogy tehetek értük. Mivel közöttük élek a családommal, nyitott a fülem a panaszokra és látom is azokat a pontokat, problémákat, amelyeken javítani lehet és kell is.
Nagycsaládosként nyilván még pontosabban fel tudod mérni ezeket a szükségleteket.
Igen, hisz öt gyermekes édesanya vagyok. Joggal gondolná bárki, hogy egy anyának, egy nőnek pont elég öt gyermek ellátása, – igazából nekem is kitöltenék minden pillanatomat a gyerekek – de valamiért olyan a személyiségem, hogy a családom ellátásán túl is szeretek kitekinteni, tevékenyen részt venni a közösségi életben. Sőt szervezni, új meg új közösségi formákban gondolkodni, másokat is megmozgatni jó célok érdekében.
Mesélj a FICSAK-ról, hogyan indult?
A FICSAK megálmodói, létrehozói és működtetői, mindannyian teljesen civil, hétköznapi emberek vagyunk. Anyukák, apukák, egy-két vagy sok gyerekkel. Ami összekötött az elején minket, az köt össze ma is: ugyanazok a problémáink, és azt is látjuk, hogy nem csak ebben a szűkebb közösségben, de szélesebb körben is pontosan ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek a szülők, a családok.
A Fiatal Családosok Klubja 8 éve intézményesült, de már jóval a hivatalos megalakulásunk előtt működött. Kezdettől meg akartuk mutatni hogyan látjuk az életet, mi, fiatal családosok. Szerettük volna felhangosítani érzéseinket, meglátásainkat, véleményünket, amelyek egyre markánsabban kialakultak. Elkezdett néhány ember, néhány szülő közösséggé szerveződni, ez alakult aztán azzá, amit most láthat a társadalom. Ez egy teljesen alulról szerveződő, egymást tényleg „látó és megtartó” emberek által létrehozott civil szervezet – amely fantasztikus értékekkel és célokkal bír.
Az alapításkor mi volt a legfőbb célotok?
Fontosnak éreztük, hogy a társadalom és a társadalom vezetői között képesek legyünk egyféle hídként működni. Szerettünk volna érzékenyem reflektálni fontos társadalmi, a családok helyzetét érintő dolgokra, változásokra. Voltak kérdéseink és szerettünk volna azokra a kérdésekre hiteles válaszokat kapni.
Amire mi megoldást találunk, azt közvetítjük kifelé, társadalmi szinten – próbálunk segíteni egymásnak. Ez volt az eredeti célkitűzés is: egymás segítése. Nagy öröm, hogy ez végül ilyen jelentőségűvé válhatott és ennyi ember felé közvetíthetünk pozitív példát, jó megoldásokat, vagy válaszokat sok embert foglalkoztató kérdésekre.
A FICSAK számára azonban mindenekelőtt kiemelt jelentőségű a családi élet szépségeinek hangsúlyozása! Bármit is teszünk, szervezünk, kezdeményezünk, mi azt képviseljük, hogy a legfontosabb alapelvek a családot összetartó feltétlen szeretet, a törődés és az egymás iránti elkötelezettség. Szoros kapcsolatot ápolunk hazai családszervezetekkel és segítő szándék vezérel minket abban, hogy évről-évre jótékonysági eseményekkel segítsük a rászoruló egyesületeket, alapítványokat. Hiszünk benne, hogy az összefogás ereje nagy dolgokra képes!
Ha röviden szeretném megválaszolni a kérdést, akkor ebben van a lényeg: a Fiatal Családosok Klubjának (FICSAK) célja a családos lét szépségeinek lépten-nyomon való hangsúlyozása. Hisszük, hogy a házasság érték, de van úgy, hogy nem sikerül. Mi minden élethelyzetben lévő családnak segítő kezet nyújtunk.
Ezeket a célokat, milyen területeken valósítjátok meg?
Nagyon sok mindent képviselünk ma már és talán nekünk is köszönhető, hogy a család, mint érték egyre inkább a köztudatba került újra. Olyan értékrend szerint dolgozunk, amit egyre többen vállalnak fel és ez nagy öröm számunkra.
Valójában minden olyan terület, amely érintheti egy család életét, mindennapjait „terítékre került és kerül” nálunk. Egészséges életmód, túlsúlyos gyerekek, mozgásszegény mindennapok, túl sok monitoridő, túl kevés alvás. Vagy éppen az ünnepek megfelelő helye az év során és az azzal kapcsolatos kommunikáció. Felmerült a család jelentősége, az apák szerepe, az a láthatatlan munka is, amit a nők végeznek el. De foglalkozunk idősek helyzetével is, hiszen az idős családtagok erős bástyái a családoknak, róluk sem feledkezhetünk meg.
A színes programok mellett, szellemi műhelyünkben igyekszünk összegyűjteni tagjaink felvetéseit, javaslatait, melyeket időről-időre eljuttatunk a döntéshozókhoz, és képviselünk a nyilvánosság előtt is. Kiemelt feladatunknak tartjuk a családalapítás előtt álló fiatalok megszólítását, félelmeik eloszlatását, hisz mi már tudjuk: megéri belevágni!
A világban zajló nagy változások nyomán merre tart a szervezet? Milyen új aktivitásaitok vannak?
Nagyon sok irányba mozdulunk, hisz, ahogy mondtam, minden, ami egy családot érinthet, az minket is érint, és ha módunk van rá, foglalkozunk is vele. Legyen ez az egészség kérdésköre, mentális vagy fizikai egészség, sport, környezetvédelem, a nők vagy éppen az idősek helyzete a társadalomban, ünnepeink és hétköznapjaink megélése.
A FICSAK fő küldetései közé tartozik továbbra is az egészséges életmód és a sport népszerűsítése. Igyekszünk lehetőséget biztosítani a családok számára, hogy ingyenes rendezvényeink, versenyeink alkalmával együtt mozoghassanak, szabad idejüket aktívan tölthessék el.
Fontos kiemelnem az egyik legújabb szép projektünket is, azt hogy ismét született egy mesekönyvünk. Hónapokig dolgoztunk rajta, és nemsokára lesz a könyvbemutatója, amit már mindannyian nagyon várunk. Bonnie-ról, egy csodálatos papagájról szól, aki megható, izgalmas, tanulságos kalandokat él át, és nagyon sok mindenre megtanítja az embereket.
Visszatekintve mit tartasz abszolút sikereteknek, mire vagy a legbüszkébb?
Azt hiszem, a büszkeség szó talán nem a legmegfelelőbb kifejezés az érzéseimre, amikor látom, hogy egy-egy megmozdulás eredményes és pozitív visszajelzéseket hoz. Amikor tényleg sokan csatlakoznak hozzánk és mondjuk, ezer család egyszerre énekel egy Ringató foglalkozáson a Millenárison, vagy egyszerre emelünk fel száz meg száz gyereket. De ha van olyan, ahol elérzékenyülök én is, és azt gondolom, a lehető legjobb helyen vagyok és szükség van a munkámra, azok a megmozdulások, amikor közvetlenül gyerekeken segítünk. Jellemzően ilyenek az Adventi események, ahol pl a Gyermekmentőknek gyűjtöttünk pénzadományt, vagy tavaly „A mentsük meg az árva gyermekek karácsonyát” adventi jótékonysági gyűjtése Leírhatatlan, hogy mi mindent ad egy-egy ilyen helyzet megélése, nem csak nekem, az összes kollégámnak.
De a szívemhez a sportrendezvények is nagyon közel állnak. Lételemem a mozgás, szerencsére a gyerekek ebben követnek. Minden nap mozgok, alap a napi 5 km-es séta vagy futás.
Nálad honnan ered a sport szeretete? Családi minta, vagy saját élmény?
Azt, hogy a mozgás örömet ad, főiskolás koromban tapasztaltam meg. Az egyik barátnőmmel vettünk egy diákoknak kedvezménnyel megvásárolható bérletet és aerobic-ozni kezdtünk. Teljesen beleszerettem abba a mozgásformába, szinte megszállottja lettem. Később jött a crossfit is, ami szintén nagyon izgalmas mozgásforma. Aztán születtek sorban a gyerekek és olyan mozgást kellett keresnem, ami a pici gyerekek ellátása mellett, a család életébe is belefért,- a crossfit ehhez nagyon kötött volt. Akkor találtam rá a futásra, ami szintén beszippantott jónéhány évre. Készültem versenyekre, félmaratonokat is futottam, amíg egy térdsérülés le nem állított. De a mozgást azután se hagytam abba, csak éppen visszajöttem a konditerembe, ahol változatos lehetőségek állnak a rendelkezésemre. Válogathatok kedvemre. Szeretem a csoportos órákat, gyakran spinning-elek, crossfit tréningen vagy hot iron-on veszek részt. Ez utóbbi az aerobic és a súlyzós edzés ötvözete és minden izmot megmozgat.
Minden nap törődőm az egészségemmel. Így nem csoda, hogy minden sportrendezvény szívügyem – egyébként is hiszek abban, hogy az egészséges életmód, a friss levegő, a sport és az egészséges táplálkozás fontos alapköve a kiegyensúlyozott életnek. Fontos cél a FICSAK számára is ennek a szemléletnek az átadása.
Ennyi mindent hogy tudsz összeegyeztetni?
Minden nap felmerül bennem ez a kérdés, mert minden nap végén érezhetném úgy, hogy tehettem volna többet, vagy jobban, vagy másképp, vagy, hogy egy másik területen hatékonyabbak lehettünk volna. Lehettem volna szemfülesebb, odaadóbb, jobb ebben vagy abban. Igyekszem a lehető legjobbat kihozni magamból minden nap. De amúgy, ahogy minden más hétköznapi anyuka… osztom magam ezerfelé. Egyszerre vagyok anya, meg dolgozó kolléga, meg vezető, de közben elnyelnek engem is a hétköznapok és próbálom elhitetni magammal is, hogy napi 24 óra pont elég mindenre.
Engedj meg egy személyes kérdést. Visszatekintve az elmúlt évekre, mire tanított meg az anyaság- és mit a vezetői szerep?
Ó de jó kérdés: tudod, milyennek kell lenni egy anyukának, ha nem akar minden nap a kétségbeesés szélére kerülni, mert aznap se fejezte be azokat a feladatokat, amiket be akart fejezni? Rugalmasnak, meg képesnek kell lennie arra is, hogy ha kell, a nap bármely percében újratervezze a napot, a programokat. De leginkább gyakorolnia kell az elengedés képességét. Mert minden nap hozhat olyat az élet, amire nem szabad ráfeszülni. Bizakodónak és nagyon- nagyon pozitívnak kell lennie egy anyukának. Tudod, mi segít egy vezetőnek? Nos, pontosan ugyanezek a dolgok. Rugalmasság, türelem, elengedés. Ezek a jó stratégiák.
Mivel tudnád megtámogatni azokat a párokat akik, szeretnének a nyomdokaidba lépni, de tele vannak kétséggel, bizonytalansággal?
Ha a kérdésed arra vonatkozik, hogy lehet-e egyszerre „jól csinálni” az anyaságot (pláne ha nagy családról van szó), meg hatékonyan dolgozni, netán karriert is építeni… nos a válaszom az, hogy lehet. Semmi se lesz tökéletes, de nem is szabad arra vágyni. Ahogy a családalapításnál se kell megvárni, míg kiforrja magát a tökéletes pillanat. Mert az sose fog eljönni. A családalapítás döntés kérdése, két ember tiszta szándéka arra, hogy fészket rakjanak. Azt tudom mondani, hogy vannak irgalmatlanul nehéz napok. Meg azt is el tudom mondani, hogy vannak napok, amikor annak a napnak minden percében hálát adok a Jóistennek azért, hogy engedi megélni a csodát. Hálás vagyok a családomért, a gyerekekért, de az édesanyámért, apukámért, testvéreimért is. Olyan sokan kergetik a boldogságot, pedig ott van az orruk előtt, csak észre kell venni.
A munkát és az anyaságot tehát nem lehet mindig jól csinálni. Néha azt érezhetjük, hogy ez megy nekünk, mint a karikacsapás, más napokon meg a körmünk lerágjuk, hogy valamennyire meg tudjunk felelni a mindenhonnan felénk érkező nyomásnak. Vannak napok, amik legyőznek minket, de vannak napok, amikor meg tudjuk, hogy minden jól van úgy, ahogy van, és semmit nem csinálnánk másként. Na, azokból a napokból kell erőt meríteni!
Mit tervezel a nyárra? Szünidőben gondolom nem kis feladat a gyerekek lefoglalása, a családi szabadság összehangolása a munkával.
Szívesen válaszolnám azt, hogy pihenés és még több pihenés, de nem lenne igaz. Számos eseményt terveztünk a kollégáimmal a nyárra is, és persze folyamatban is vannak programok, események, amelyek nekem is feladatot adnak. Egy, a gyermekvédelemmel foglalkozó programsorozat első felvonása például most július 10-én történik meg. Egy online beszélgetést tervezünk Hal Melinda klinikai szakpszichológussal a nyári szünidőben kialakítandó online/offline egyensúlyról. Szeretnénk segíteni a szülőket ebben a nagyon nehéz kérdésben eligazodni. Mert sok-sok hétig tart még a vakáció, nem mindegy mennyi időt rabol el a gyerekektől a képernyő.
Az én gyerekeim lefoglalása is ad fejtörést. Szerencsére szívesen mennek táborba, tervezünk közös családi nyaralást is, és még nagyobb szerencsémre közel laknak a szüleim. Ők a mi családunk védőbástyái, náluk mindig jó helye van a gyerekeknek és olyan a kapcsolat közöttük, hogy boldogan bólintanak rá minden nagyszülős programra, ott-alvásra. Egyébként a szüleimnek Balatonakarattyán van nyaralója, nagyon sokat vagyunk ott és mivel közel van Budapesthez, Újbudához ezért az ingázás is megoldható. Sose unjuk meg a Balatont!
Az interjút Pálfay Erzsébet a Mozgalom alelnöke készítette.
TÁLENTUM | 2023.07.11.
