Magyarország jövőjéről, a Zöldenergiáról beszélgettünk a Matthias Corvinus Collegium és a Klímapolitikai Intézet közös szervezésében. A „Közös ügyünk a zöldenergia. Terítéken Magyarország klímapolitikája” címmel megrendezett eseményre 2024. április 9-én, kedden került sor. Steiner Attila, energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral és Litkei Mátéval, az MCC kommunikációs igazgatójával beszélgettünk, jómagam Király Nóra, alapító-elnökként a Zöld Követ Egyesület képviseletében.
Steiner Attila államtitkár úr a rendezvényén kiemelte, hogy a megújuló energia potenciált tekintve az országnak a napenergiában vannak a legjobb adottságai.
„Az elért eredmények nagyon szépek, hiszen az ország már több mint 6000 megawattnyi napelemes kapacitással rendelkezik. Mindez a paksi atomerőmű teljesítményével együttesen pedig azt mutatja, hogy Magyarország képes 8000 megawatt villamosenergiát teljesen szén-dioxid mentesen előállítani, ha süt a nap. A problémát a nem napos időszakok adják, ezért fontos az energiatárolás kérdése” – osztotta meg a jelenlévőkkel.
A lehetséges megoldások között említett egy olyan támogatási programot is, amely ipari méretű tárolók telepítéséhez járul hozzá. A tervek szerint a mostani 25 megawattnyi tárolókapacitás a program hatására 400-500 megawattra nőne. Ez azonban még nem elégséges, ezért a kormány egy szivattyús tározós vízerőmű építésében is gondolkodik. Ez a projekt, bár hasznos módja az energiatárolásnak, azonban nagyon drága és 7-8 évbe telik megépíteni – ismertette.
A villamosenergia hálózat kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság részére elindított Napenergia plusz program keretében napelemet és tárolót egyben lehet már építeni. Valamint megemlítette, hogy komoly hálózatfejlesztési program fog várhatóan a jövőben indulni. Hiszen a 2030-as napelemtelepítési célt 12 ezer megawattra emelték, ami véleménye szerint elérhető addig. Kitért arra is, hogy 2030-ra az ország elektromos energia fogyasztása 50 %-kal fog nőni, részben az általános elektrifikációs trendek, az iparfejlesztési megfontolások, az elektromos autógyárak és az akkumulátor gyárak térnyerése miatt.
“Ettől nem megijedni kell, hanem olyan feltételeket kell teremteni, olyan beruházásokat kell elindítani, amelyek lehetővé teszik ezt az irányt, mert ez lesz a hazai gazdaság kulcsa a jövőben” – fogalmazott.
A közvélemény számára vitatott kérdésben, az akkumulátorgyárakkal összefüggésben rámutatott – ez egy óriási lehetőség, amivel élni kell, ugyanis az elektromos autógyárak oda költöznek, ahol az akkumulátorgyárak is vannak. Ezt a trendet pedig a kormány is felismerte.
Jómagam Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnökeként arról beszéltem, hogy az orosz-ukrán háború rávilágított arra, mennyire fontos, hogy az energia ellátásunkkal ne legyünk kiszolgáltatva más országoknak.
Mindannyian egyetértettünk abban, hogy kiemelten fontos, hogy Magyarország energiaellátás tekintetében megtartsa szuverenitását az energiaügyekben is.
Bemutattam a “Közös ügyünk a zöldenergia” című online kérdőívet is, amely abban segít, hogy az emberek véleménye eljusson a döntéshozókhoz.
A cél, hogy Magyarország azon kevés országok között legyen, akik a környezetvédelmi célokat gazdasági növekedés, stabilitás mellett képesek elérni.
A beszélgetést Basa Márton, a Klímapolitikai Intézet kutatója moderálta.
Az eseményen készült fotók itt tekinthetők meg: GALÉRIA
